Látnivalók Budapesten
Parlament
Magyarország parlamentjének épületét – amit magyarul Országháznak hívunk – méltón sorolják a világ legszebb parlamentjeinek sorába. A Duna-parti panoráma egyik legfontosabb elemeként 2011-ben a Világörökség részének választott épület felbecsülhetetlen muzeális érték, a magyar nemzet büszkesége. Az Országház a törvényhozás otthona, a Szent Korona őrzési helye, 199 országgyűlési képviselő, valamint az őket segítő közel 600 ember munkahelye. Jelenleg az épület ad helyet a miniszterelnöknek és az őt kiszolgáló apparátusnak is.
Szent István Bazilika
A budapesti Szent István Bazilika hazánk egyik legszebb, legjelentősebb egyházi és idegenforgalmi nevezetessége. Ennek oka egyrészt a névadó szent királyt, az ország államalapítóját megillettő tisztelet, a történelmi múlt, másrészt maga az épület műemléki és művészeti értéke. E templom építése érdekében az 1810-es években gyűjtés indult, a munkálatokat azonban csak 1851. augusztus 14-én kezdték el, Hild József pesti választópolgár és építész az esztergomi és egri székesegyház alkotójának tervei szerint. A munkát haláláig, 1867. március 6-ig vezette. Pest város tanácsa a fontos épület további építész-tervező művezetését a kor elismert mesterére, számos fővárosi középület, köztük az Operaház alkotójára, Ybl Miklósra bízta, aki a befejezésig folytatta, de halála miatt az épületbelső és a képzőművészeti díszítő munkálatok már Kauser József irányításával készültetk el 1905-re. Nevezetes volt a Bazilika történetében az 1868. január 22-i dátum, amikor a Hild tervei szerint már felfalazott kupola és kupoladob beomlott, kivitelezési- és anyaghibák miatt. A kupolát tartó pillérekhez ajándékba kapott, s igen vegyes minőségű és szilárdságú kőanyagot használtak, továbbá a kupoladob az az tartó boltívek belső peremére épült, ami miatt a pillérek és az összekötő hevederek, valamint a csegelyek terhelése féloldalaslett, s a szerkezet egyensúlyának hiánya okozta a beomlást. Az építkezés ezután több mint egy évig szünetelt, majd a törmelék kihordása, a rosszul megépített részek bontása egészen 1871-ig tartott.
Budai vár
A budai Várnegyed Budapest I. kerületének egyik városrésze Vár néven. 1987 óta az UNESCO Világörökség listáján Budai várnegyed néven szerepel. Területén számos középkori eredetű műemlék, valamint 17–18. századbeli lakóházak és középületek található. A Budai várnegyed három fő része a Budavári Palota, a Szent György tér és a történelmi lakónegyed. A Budai várnegyed vagy röviden Várnegyed mellett a másik gyakori elnevezés egyszerűen Budai vár vagy – hivatalos névként is – Vár.
Mátyás-templom
A budai vár ékessége a hófehér, csipkés tornyú, színes Zsolnay cserepekkel fedett Mátyás-templom, Budapest legnépszerűbb temploma. A 2013-ban befejeződött, 7 évig tartó teljes körű felújításnak köszönhetően a templom ismét régi fényében ragyog.
A templom eredeti neve Budai Nagyboldogasszony-templom, népszerű nevét onnan kapta, hogy Mátyás király mindkét esküvőjét itt tartották.
Halászbástya
A budai vár jellegzetes sziluettjének meghatározó elemei a Halászbástya romantikus, csúcsos, kerek tornyai. Bármilyen ódonnak és autentikusnak is tűnnek a bástyák, csak alig több mint száz éve ékesítik a Mátyás-templom mögötti falszakaszt.
A középkorban a közelben volt a halpiac, és ezt a falszakaszt ostrom idején hagyományosan a halászok céhe védte, innen ered a neve.
Lánchíd
A Lánchíd Budapest és Magyarország egyik világhírű szimbóluma. Az első állandó híd Pest és Buda között, egyben az első dunai híd is. 1839-1849 között épült, teljes nevét Széchenyi Istvánról, az egyik fő támogatóról kapta. A Kelet és Nyugat közti kapcsolat, a haladás és a fejlődés egyik jelképe. Építése abban az időszakban zajlott, amikor Budapest elindult a poros közép-európai városkából élénk metropolisszá válás útján. A Lánchíd háromnyílású, kőpilléres, merevítőtartós függőhíd. William Tierney Clark angol építész készítette a terveket, az építkezést az itt letelepedett Adam Clark vezette.
Legnagyobb Zsinagóga Európában
A Zsinagóga a neológ zsidóság temploma, az egykori budapesti zsidónegyedben épült a Dohány utcában, ahol ma is sok zsidó vallású ember él. Az épület helyén állt Herlz Tivadar (1860-1904) cionista mozgalom megalapítójának szülőháza. A háromhajós csarnoktemplomban több mint háromezer ülőhely található. Az építmény romantikus stílus bizánci-mór elemekkel keveredik, és sajátos keleties hangulata van a kerámiadíszítésű, kettős kupolájú épületnek. Az erőteljes keleties jelleg, a sokszínű nyerstégla, a belső tér öntöttvas szerkezete újdonságnak számított a zsinagóga építésekor.
Citadella
Nem tartozik a középkori váraink közé, nem is a magyar haza védelmében – sokkal inkább a főváros lakossága ellen – épült, egyszer sem ostromolták meg és csak egy soha el nem készült erődrendszer részeként épült fel, mégis a váraink közé számítom és ezért 2016 februárjában meglátogattuk a budapesti I. és a XI. kerület határán álló Gellért-hegy tetején épült – a városból alig látszó – Citadellát.